
Örményország Szilícium-völgyet álmodik a Kaukázusban
Örményországban a technológiai oktatás már korán elkezdődik. Jereván külvárosában egy tipikus háromszintes állami iskolában a kilencéves Slavik éppen a találmányát mutatja be: egy dobozt, amely három LED lámpával van ellátva. „Megtanulta, hogyan kell irányítani azt, és ismeri a programozási nyelvet. A kódot ő írta” – mondja Maria, a 21 éves technológiai oktató, aki vezeti az órát. Mellette a tizennégy éves Eric és Narek egy okos üvegház modelljét mutatják be, amely a hőmérsékletet figyeli, és egy mobilalkalmazáson keresztül automatikusan vezérli a ventilátorokat. Más gyerekek lelkesen mutatják be találmányaikat: játékokat, robotokat, alkalmazásokat és okosotthon projekteket. A tizenegy éves Arakel a kartonból készült ház modelljét tartja a kezében, amelyen kinyitható ruhaszárító van. „Megkönnyítettem édesanyám munkáját, az eszköz egyik része a tetőn van, a másik pedig egy motor” – mondja. „Amikor esik az eső, a ruhaszárító a tető alá húzódik, hogy a ruhák szárazak maradjanak.” Ezek a fiatal feltalálók mérnöki laboratóriumi órákra járnak, ahol programozást, robotikát, kódolást, 3D modellezést és még sok mást tanulnak. A program 2014-ben indult Armath néven, ami angolul „gyökért” jelent. Jelenleg 650 Armath labor működik az iskolákban Örményország-szerte. Az kezdeményezést az UATE, azaz Az Fejlett Technológiai Vállalatok Uniója alapította, amely több mint 200 magas technológiai örmény céget képvisel. „A víziónk az, hogy Örményországot egy technológiai központtá akarjuk alakítani, amely a legnagyobb értéket nyújtja Örményországnak és a világnak” – mondja Sarkis Karapetyan, az UATE vezérigazgatója. Jereván tágas, nyitott irodájában elmondja, hogy ma már körülbelül 4000 technológiai cég működik Örményországban.
Az Armath része az UATE oktatási és munkaerőfejlesztési programjának. Karapetyan úr szerint a program a leg sikeresebb köz- és magánszféra közötti partnerség az országban. „Tőkebefektetéseket vonunk be a magánszektorból, elmegyünk az iskolákba, és létrehozzuk az Armath laborokat, adományozzuk az eszközöket” – mondja. „A kormány, az oktatási minisztérium évente 2 millió dolláros költségvetést biztosít a coachok fizetésére.” Jelenleg több mint 600 coach és 17 000 aktív diák vesz részt a programban. „A cél az, hogy évente 5000 tehetséges fiatal döntsön úgy, hogy mérnök lesz” – mondja Karapetyan.
Örményország egy 2,7 milliós, tengerhez nem jutó ország a Dél-Kaukázusban, és szomszédos Azerbajdzsánnal és Törökországgal való határait évtizedek óta zárva tartják a megoldatlan területi viták miatt. A szomszédaitól eltérően Örményországnak nincsenek természeti erőforrásai vagy tengerhez való hozzáférése. Azonban a szovjet korszak alatt matematikai és számítástechnikai központ volt. 1956-ban megalapították a Jereváni Matematikai Gépek Tudományos Kutatóintézetét, és 1960-ra két első generációs számítógépet fejlesztettek ki. Ma az ország arra törekszik, hogy kihasználja ezt a hagyományt, miközben célja, hogy a Kaukázus technológiai hatalmasává váljon. Már eddig is voltak sikerek: a Picsart, egy mesterséges intelligenciával működő fotó- és videószerkesztő weboldal és alkalmazás, 2011-ben indult Örményországban. A cég, amelynek központja Jerevánban és Miamiban található, ma 1,5 milliárd dolláros értékkel bír. A Krisp, amely hangfeldolgozó szoftvert készít, és a Service Titan, amely üzleti szoftvert biztosít, szintén más örmény sikertörténetek. Egy éves jelentés szerint Örményország a legjobb ország a Kaukázusban a vállalkozások indításához, globálisan pedig az 57. helyen áll. Ezzel szemben Grúzia a 70., Azerbajdzsán a 80. helyen áll.
A technológiai fejlődés egyik kulcsfontosságú tényezője az ország globális diaszpórája, amelynek körülbelül 75%-a a világban él, és az örmény származású emberek jelentős része is itt található. Ez a világszerte elterjedt közösség fontos kapcsolatokkal bír, különösen az amerikai technológiai iparban. Az Egyesült Államokban körülbelül 1,6 millió, örmény származású ember él, főként Kaliforniában. Samvel Khachikyan, a SmartGate programigazgatója, amely egy Kaliforniában és Örményországban működő kockázati tőkealap, elmondja, hogy ha megnézzük az Egyesült Államok 500 legnagyobb cégét, „biztosan találunk legalább egy-két örmény származású embert” az igazgatóságon vagy a vezetői szinten. Khachikyan úr kifejti, hogy cége hogyan segíti az örmény vállalkozókat abban, hogy az Egyesült Államokban működjenek. „Képzeljünk el egy örmény start-upot, két fiatal, akik úgy döntenek, hogy az Egyesült Államokba mennek, hogy ott próbáljanak működni, de nincsenek kapcsolataik, és nem ismerik a kultúrát.” A SmartGate örmény alapítókat visz Silicon Valley-be és Los Angelesbe, ahol intenzív hálózatépítést végeznek az amerikai cégekkel és befektetőkkel. Sok örmény start-up először a hazai piacon teszteli termékeit. Irina Ghazaryan, a Dr. Yan nevű alkalmazás alapítója, amely megváltoztatja, hogyan férnek hozzá az örmények az egészségügyi ellátáshoz, lehetővé téve számukra, hogy könnyebben időpontot foglaljanak orvosokhoz. Ghazaryan asszony korábban termék- és webdesignban dolgozott, és mivel orvosi családból származik, felfedezte a piaci rést. „A betegek nem tudták megtalálni a megfelelő orvosokat, és az orvosok végtelen telefonhívásokkal küzdöttek.” Az alkalmazás előfizetéses modellben működik, ahol az orvosok fizetnek azért, hogy a platformon szerepelhessenek, és tervek között szerepel a bővülés. „Havonta legalább 25%-kal nő a bevételünk” – teszi hozzá Ghazaryan asszony. „Majdnem nullszaldósak vagyunk Örményországban, és ez erőt ad ahhoz, hogy megkezdjük a bővítést más piacokra, például Üzbegisztánba.”
Örményország technológiai ökoszisztémája váratlan lökést kapott 2022-ben Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója után. Ezernyi orosz IT szakember hagyta el hazáját, és sokan közülük Örményországban telepedtek le. Eközben az amerikai Nvidia chipgyártó óriás is átkölt

