
Szovjet űrhajó valószínűleg visszatért a Föld légkörébe
A Szovjetunió idejéből származó űrhajó egy része valószínűleg visszatért a Föld légkörébe, miután több mint ötven évig keringett a világűrben – közölte az Európai Űrügynökség. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, hogy felderítse a Vénuszt, ám soha nem hagyta el a Föld orbitális pályáját, helyette négy darabra tört, amelyek azóta is a bolygónk körül keringenek. Az Európai Unió Űrmegfigyelő és Nyomkövető Központja (SST) szerint az egyik töredék – amelyről úgy vélik, hogy a leszállóegység – „a legvalószínűbb” időpontban, szombaton 06:16 GMT (07:16 BST) körül tért vissza a légkörbe. Jelenleg nem tudni, hogy az objektum a földre zuhant-e, vagy elégett a légkörben. Emellett az is bizonytalan, hogy pontosan hol lépett be a légkörbe.
Bár sok szakértő számára még mindig rengeteg ismeretlen van az objektum visszatérésével kapcsolatban, a Föld 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozott volna. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer az ember, mint hogy ez a űrszemét darabja rázuhanjon”. A Kosmos 482 leszálló kapszuláját úgy tervezték, hogy képes legyen ellenállni a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletének és nyomásának, ami robusztus hőpajzsot és tartós szerkezetet jelentett. Emiatt a szakértők úgy vélik, hogy talán túlélhette a kontrollálatlan leszállást a Föld légkörén keresztül.
A Kosmos 482 ejtőernyős rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való leszállás lassítására terveztek, valószínűleg több mint ötven évnyi űrbeli keringés után már nem működik optimálisan. Lemmens elmondta, hogy az ember által készített tárgyak légkörbe való visszatérése viszonylag gyakori esemény. Hetente történik nagyobb űrhajók esetében, míg a kisebbek naponta térnek vissza. Az objektumok általában elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a földet. Példaként említette a Kínai Hosszú Március 5B rakétát, amely 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be a légkörbe, illetve a Tiangong-1 űrállomást, amely 2018-ban nagyrészt a Csendes-óceán felett égett el.
A Kosmos 482 most nemzetközi űrügynökségek szoros figyelme alatt áll, amelyek nyomon követik a visszatérő űreszközöket. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat úgy kellene megtervezni, hogy képesek legyenek biztonságosan eltávolítani magukat az orbitális pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérésekkel. Ez lehetővé tenné a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy a törmelék lakott területekre essék, így védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszeméttel kapcsolatos környezeti hatásokat”.
Az űrszemét problémája egyre sürgetőbbé válik, ahogy a világűrben egyre több műhold és űreszköz kering. A Kosmos 482 esete figyelmeztetés arra, hogy a múltbeli űrprogramok maradványai még mindig hatással lehetnek a jelenlegi és jövőbeli űrmissziókra. Az űrügynökségek tehát egyre inkább arra összpontosítanak, hogy a jövőbeni küldetések során figyelembe vegyék a biztonságos visszatérést, és minimalizálják az űrszemét mennyiségét, amely a Föld körül keringenek.