
Valóban 2000 milliárd dolláros üzleteket kötött Trump a Perzsa-öbölben?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a múlt héten, amikor hazafelé repült a Perzsa-öbölbeli látogatásáról, újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „ez négy nagyszerű, történelmi nap volt”. A látogatás során Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket kereste fel, ahol híres önteltségével hozzátette, hogy „a munkák és a pénz, ami az országainkba áramlik, soha nem volt még ehhez hasonló”. Trump azt állította, hogy több mint 2 billió dolláros üzletet biztosított az Egyesült Államoknak, de vajon a számok valóban stimmelnek?
A látogatás önmagában is különleges esemény volt, a három öbölbeli állam minden lehetséges díszítést bevetett, hogy fogadja az elnököt. Harci repülők kísérte a gépét, extravagáns üdvözlő ceremóniák zajlottak, és egy 21 ágyús díszlövéssel tisztelegtek neki. A Tesla Cybertruckok flottája, királyi tevék, arab lovak és kardforgatók is részei voltak a látványosságnak. Az Egyesült Arab Emírségek a látogatás során a legmagasabb polgári kitüntetését, a Zayed-rendet adományozta Trumppnak. A látogatás látványa lenyűgöző volt; a térség leggazdagabb olajállamai felvonultatták gazdagságukat, megmutatva, mennyi pénzt hajlandók költeni az Egyesült Államokkal való kapcsolatok erősítésére, miközben saját gazdasági céljaikat is előbbre mozdítják.
Trump, aki „ügyféltárgyalóként” hirdeti magát, világossá tette, hogy a látogatás fő célja a milliárd dolláros befektetések megszerzése volt. A látszat alapján sikerült is elérnie ezt. Szaúd-Arábia koronahercege, Mohammed bin Salman megerősítette, hogy 600 milliárd dollárt fektetnek be az amerikai-szaúdi partnerségekbe. Ennek részeként számos üzletet jelentettek be, amelyek a fegyverkezést, a mesterséges intelligenciát, az egészségügyet, az infrastruktúra projekteket és a tudományos együttműködéseket, valamint különböző biztonsági kötelékeket érintettek. A 142 milliárd dolláros védelmi szerződés különösen nagy figyelmet kapott, mivel a Fehér Ház a legnagyobb fegyverkereskedelmi megállapodásként emlegette. Azonban felmerül a kérdés, hogy ezek a befektetési számok mennyire reálisak.
Trump első hivatali ideje alatt, 2017 és 2021 között, bejelentette, hogy Szaúd-Arábia 450 milliárd dolláros üzletet kötött az Egyesült Államokkal. Az Arab Öböl Államok Intézete által összegyűjtött adatok szerint azonban a tényleges kereskedelmi és befektetési áramlások 2017 és 2020 között kevesebb mint 300 milliárd dollárt tettek ki. Tim Callen, a korábbi Nemzetközi Valutaalap (IMF) szaúdi missziójának vezetője, most pedig az Arab Öböl Államok Intézetének látogató munkatársa, úgy véli, hogy „a bizonyíték a pudingban rejlik”, utalva arra, hogy a megállapodások valódi teljesítése lesz a mérce. A BBC a Fehér Háznak is feltette a kérdést az ügyben.
Katarnál Trump bejelentette, hogy legalább 1,2 billió dolláros „gazdasági csere” zajlik. A Fehér Ház által kiadott tények alapján azonban csak 243,5 milliárd dollár értékű üzletekről volt szó a két ország között. Az egyik megerősített katari megállapodás a Qatar Airways által a Boeing gyártótól 210 utasszállító repülőgép megvásárlásáról szólt, összesen 96 milliárd dollár értékben. A Fehér Ház szerint ez a megállapodás évente 154 ezer munkahelyet támogat az Egyesült Államokban a gyártás teljes időtartama alatt, összesen pedig egy millió munkahelyet biztosít a megállapodás élettartama alatt.
A továbbiakban az Egyesült Arab Emírségek aláírt egy megállapodást, amely a világ legnagyobb mesterséges intelligencia kampuszának megépítésére vonatkozik az Egyesült Államokon kívül, amely állítólag 500 ezer csúcstechnológiás mikrochiphez biztosít hozzáférést az amerikai Nvidia vállalattól, jövő évtől kezdődően. Ez a projekt az Egyesült Arab Emírségek 1,4 billió dolláros befektetési ígéretének része az Egyesült Államokban a következő évtized során.
A megvalósítás kihívásai mellett a számok realizálásának egy másik potenciális akadálya az olajárak ingadozása. Az olajárak áprilisban négyéves mélypontra zuhantak, miközben egyre nőtt az aggodalom, hogy Trump tarifái visszafoghatják a globális gazdasági növekedést. A csökkenést tovább súlyosbította, hogy az OPEC+ olajtermelő országok csoportja bejelentette, hogy növelni kívánja a kitermelést. Szaúd-Arábia esetében az olajárak esése tovább súlyosbította a pénzügyi helyzetét, növelve a nyomást az adósságnövelésre vagy a költségvetés csökkentésére a fejlődési célok fenntartása érdekében. Az IMF a közelmúltban csökkentette a világ legnagyobb olajexportáló országának GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését 2025-re 3%-ra a korábbi 3,3%-ról.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a látogatás során aláírt megállapodások közül sok nem kötelező érvényű memorandum, amelyek kevésbé formálisak, mint a szerződések, és nem mindig vezetnek tényleges tranzakciókhoz. Néhány megállapodás, amelyet a látogatás során bejelentettek, már korábban is nyilvánosságra került. Például a szaúdi Aramco 34 megállapodást jelentett be amerikai vállalatokkal, összesen akár 90 milliárd dollár értékben. Azonban a többségük nem kötelező érvényű memorandum volt, amely nem tartalmazott meghatározott pénzügyi kötelezettségeket.
A hatalmas befektetések azonban továbbra is tükrözik az Egyesült Államok és a Perzsa-öböl államai közötti kapcsolat átalakulását, amely az olaj- és biztonsági megállapodások helyett erősebb gazdasági partnerségeken alapuló bilaterális befektetéseket céloz meg. Bader Al Saif, a Kuvaiti Egyetem adjunktusa és a Chatham House gondolkodóközpont munkatársa úgy véli, hogy a megállapodások azt mutatják, hogy az Egyesült Államok és a Perzsa-öböl államai „közösen tervezik a jövőt, ami jelentős változást jelent a kapcsolatban”. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megállapodások központi szerepet játszanak ebben, mivel „világosan mutatja, hogy próbálják kitalálni, hogyan építhetik fel együtt az új globális rendet és az új együttműkö

