Hírek,  Itthon és világ

A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a felszínen, most a föld alá húzódott

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik a tiltakozásaikat, előkeresik a jól ismert narancssárga mellényeket és feltöltik a hangosbeszélőket. Ez az előkészület nem új számukra, hiszen az elmúlt három év során már számos alkalommal részt vettek hasonló akciókban: leveseket dobtak a híres festményekre, kukoricakeményítő festéket spricceltek, és blokádokat állítottak fel az utakon. Ezzel a klímaaktivisták közül az egyik legmegvetettebb kampánycsoporttá váltak az Egyesült Királyságban. A csoport szombaton több száz aktivistát vár a londoni belvárosba. Azonban a mostani megmozdulás teljesen eltér az előzőektől. Egyrészt nyilvános, másrészt nem várható, hogy a korábbi, széleskörű zűrzavart okozó akciókhoz hasonlóan tömeges zavargásokra kerüljön sor. Ez a demonstráció ugyanis a JSO utolsó tiltakozása lesz.

A csoport képviselői úgy vélik, hogy nyerték a csatát, hiszen követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politikává vált. Magánbeszélgetéseik során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy a zavaró tiltakozások ellen bevezetett új, szigorú hatalmi jogkörök szinte lehetetlenné tették számukra a működést. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója úgy fogalmazott, hogy a szombati összejövetel egy „örömteli ünneplés” lesz. Kiemelte, hogy fantasztikus dolgokat vittek véghez együtt, és rengeteg bizalmat fektettek egymásba. Az ünneplés nem csupán a JSO tagjait érinti, hanem sok olyan autóst is, aki megkésve érkezett a céljához, vagy olyan művészetkedvelőt, aki felháborodott a festmények elleni támadások miatt, illetve a sport- és színházrajongókat, akiket az eseményeik során zavarba ejtettek.

A JSO tüntetéseinek rendőrök általi felügyelete rengeteg időt és pénzt emésztett fel, 2023-ban a metropolitai rendőrség szerint a csoport akciói közel 20 millió fontba kerültek. Azonban a JSO vége újabb kérdéseket vet fel: vajon ez valóban a zavaró klíma-tüntetések végének a kezdete az Egyesült Királyságban, vagy éppen ellenkezőleg, az új korlátozások új, még zavaróbb vagy kaotikusabb akciókhoz vezetnek? A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivistákból álló csoportokat foglalt magában, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy nyilvános felháborodást okozzanak. Az akciók során szigorú belső szabályok vezérelték őket: az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk, várakozniuk kellett a letartóztatásukra.

A rendőrség, a közvélemény haragjától és a média ellenséges tudósításaitól fűtve, egyre több jogkörért lobbizott, hogy megakadályozza az „ökológiai őrültek” akcióit. Politikai válasz is érkezett, a legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény hozta, amely a „közszolgáltatás szándékos vagy gondatlan zavarását” bűncselekménnyé nyilvánította. Ez a törvény új, laza definíciójú cselekedeteket is magában foglalt, amelyeket most már potenciálisan súlyos bűncselekményekként kezeltek.

A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kiterjesztette a rendőrség jogkörét a tüntetések kezelésében, új bűncselekményeket vezetett be, mint például a „zárakozás” tárgyakhoz, súlyos zűrzavart okozó alagútásás, és fontos infrastruktúrákba való beavatkozás. Ezzel párhuzamosan a bírók is megakadályozták, hogy a demonstrálók hivatkozhassanak „jogos indokra” a legtöbb esetben. Az Apellációs Bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottak „hite és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy jogos indoknak számítson egy ingatlan megrongálásakor. Ennek következtében a vádlottak már nem érvelhetnek azzal, hogy a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja a festékek kiöntését, az utak blokkolását vagy egyéb zavaró tevékenységeket.

A JSO utolsó akciója előtt David Spencer, a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi vezetője, arról beszélt, hogy a jogszabályok eddig túlságosan is kedveztek a zavaró tüntetésekkel foglalkozó személyeknek, míg a Liberty emberi jogi szervezet más nézőpontot képvisel, szerintük a változások a demokrácia ellen irányulnak. Ruth Ehrlich, a Liberty politikai és kampányvezetője hangsúlyozta, hogy a jogi változások „megfélemlítő hatással” voltak arra, ahogyan mindannyian kifejezhetjük a véleményünket.

A JSO távozásával a klímaaktivisták között felmerült, hogy ideje elhagyni a hosszú ideig tartó elszámoltathatóság iránti elköteleződést. Az új csoport, a Shut the System (STS) sorozatos támadásokat hajtott végre pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen, ablakokat törtek be, festéket kentek, lakatokat ragasztottak, és januárban a fényoptikai kommunikációs kábeleket is célba vették.

A JSO utolsó megmozdulása előtt sokan kérdezik, hogy vajon a jövőben milyen irányban fog haladni a klímavédelem. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége támogatja a klímavédelmet, de a JSO iránti ellenszenv is egyre nőtt. Az aktivisták számára a jövő kihívásai és lehetőségei új kérdéseket vetnek fel, és a következő generációs klímaaktivisták elgondolkodhatnak az új, hatékonyabb módszerek kidolgozásán, hogy valóban elérjék a kívánt változásokat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük