
Arizona-i férfi meggyilkolt áldozata visszatér, hogy szembenézzen gyilkosával
Chris Pelkey tragikus halála három évvel ezelőtt történt egy közúti dühroham következtében Arizonában. Az esemény mély nyomokat hagyott családjában és barátaiban, ám a legutóbbi fejlemények szerint a modern technológia segítségével Pelkey, aki mindössze 37 éves volt a halálakor, visszatérhetett, hogy saját szavaival beszéljen a bíróság előtt. A családja, különösen a nővére, Stacey Wales, úgy döntött, hogy mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával megalkotják Pelkey digitális mását, amely az elítélt gyilkos, Gabriel Horcasitas büntetésének kiszabásakor mondhatta el a sértett nyilatkozatát.
Stacey Wales elmondta, hogy a család különféle hangfelvételeket, videókat és fényképeket használt fel ahhoz, hogy a lehető legélethűbb módon rekonstruálják Pelkeyt. A bíróság előtt az AI által megformált Pelkey szavai így hangzottak: „Gabriel Horcasitas, aki meglőtt engem, sajnálom, hogy azon a napon ilyen körülmények között találkoztunk.” A digitális Pelkey kifejezte, hogy hisz a megbocsátásban, és hangsúlyozta, hogy mindig is képes volt erre, még a legnehezebb pillanatokban is.
A technológia használata különösen figyelemre méltó, mivel Horcasitas már bűnösnek vallotta magát a gyilkosság vádjában, és a bírósági eljárás során a bíró, Todd Lang is elismerte az AI alkalmazásának értékét. A bíró végül tíz és fél év börtönbüntetést szabott ki Horcasitasra, amelyet emberölésért ítéltek el. Lang bíró megjegyezte, hogy a család haragja és fájdalma ellenére a Pelkey által megfogalmazott megbocsátás üzenete hiteles volt, és ez a megnyilvánulás segítette a döntés meghozatalát.
Paul Grimm, egy nyugalmazott szövetségi bíró és a Duke Law School professzora, szintén kifejezte, hogy nem meglepő számára az AI használata a bíróságon, mivel az arizonai bíróságok már más esetekben is alkalmaznak hasonló technológiát. Például, amikor a legfelsőbb bíróság határozatot hoz, egy AI rendszer segít abban, hogy az emberek számára érthető formában tálalja azokat. Grimm hangsúlyozta, hogy mivel az AI-t nem esküdtszék előtt használták, hanem csak a bíró döntésének segítésére, ez lehetővé tette a technológia alkalmazását.
Bár sokan elismerik a technológia pozitív aspektusait, mások, mint például Derek Leben, a Carnegie Mellon Egyetem üzleti etika professzora, aggodalmukat fejezték ki az AI használata miatt. Leben felvetette, hogy nem minden esetben biztos, hogy a digitális reprodukciók hűen tükrözik a sértettek valódi akaratát. „Ha mások is hasonló megoldásokat keresnek a jövőben, mindig biztosak lehetünk abban, hogy az valóban azt tükrözi, amit az áldozat akart?” – tette fel a kérdést.
Stacey Wales azonban úgy véli, hogy a családja etikai és morális szempontok figyelembevételével közelítette meg az AI használatát. „Ez egy erőteljes eszköz. Akárcsak egy kalapács, amelyet ablakok betörésére vagy falak lebontására használnak, ezt az eszközt is fel lehet használni építő céllal” – mondta Wales. A család célja az volt, hogy Pelkeynek a végső szót adja, ezzel tisztelegve az emléke előtt.
Ez az eset nemcsak Pelkey családja számára volt jelentőségteljes, hanem a jogi közösség számára is, mivel új utakat nyit meg az AI használatában a bírósági eljárások során. A jövőben várhatóan a technológia szerepe tovább nő a jogi folyamatokban, ami új kihívásokat és lehetőségeket hozhat magával. Az AI alkalmazása a bíróságokon tehát nem csupán innováció, hanem komoly etikai kérdéseket is felvet, amelyekkel a jogi szakma szembenéz a következő években.

