Aszteroida, amely az élet alapköveit rejti, állítják a tudósok

A Bennu nevű aszteroida szemcsés porában felfedezték az élet kémiai építőelemeit – derült ki egy új elemzésből. A NASA űrszondája által begyűjtött minták gazdag ásványi anyagokban és több ezer szerves vegyületben bővelkednek. Ezek között találhatóak aminosavak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükséges molekulák, valamint nukleobázisok, amelyek a DNS alapvető összetevői. Ez a felfedezés nem bizonyítja, hogy valaha is élet létezett volna a Bennu aszteroidán, de megerősíti azt a elméletet, miszerint a becsapódó aszteroidák eljuttatták ezeket az élethez szükséges alapanyagokat a Földre, amikor bolygónk évmilliárdokkal ezelőtt még fiatal volt. A tudósok úgy vélik, hogy ezek az összetevők más világokra is eljuthattak a Naprendszerben.

Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus mineralógusa elmondta: „Amit tanultunk belőle, az lenyűgöző. Az eredmények mesélnek a saját eredetünkről, és lehetővé teszik számunkra, hogy válaszoljunk a valóban nagy kérdésekre arról, hogy hol indult el az élet. Ki ne szeretné tudni, hogyan kezdődött az élet?” A kutatási eredményeket a Nature és a Nature Astronomy című tudományos folyóiratokban publikálták.

A Bennu aszteroida megkaparintása a NASA egyik legmerészebb küldetése volt. Az Osiris Rex nevű űrszonda kibővítette a robotkarját, hogy begyűjtse az 500 méter átmérőjű aszteroidáról, majd egy kapszulába csomagolva 2023-ban visszahozta a Földre. Körülbelül 120 gramm fekete port gyűjtöttek össze, amelyet tudósok világszerte megosztottak. Bár ez elsőre nem tűnik soknak, a begyűjtött anyag kincsek tárházának bizonyult. Russell professzor kiemelte: „Minden egyes szemcsének új információt mond el a Bennuról.” A tudósok az Egyesült Királyságba körülbelül egy teáskanálnyi aszteroida mintát küldtek.

Az új kutatás kimutatta, hogy az aszteroida tele van nitrogén- és szénben gazdag vegyületekkel. Ezek között megtalálható a 20 aminosav közül 14, amelyet a Földön az élet a fehérjék felépítéséhez használ, valamint a DNS négy gyűrűs molekulája: adeninnel, guaninnal, citozinnal és timinnal. A vizsgálatok különböző ásványokat és sókat is felfedeztek, amelyek arra utalnak, hogy víz egykor jelen volt az aszteroidán. Az ammónia, amely fontos szerepet játszik a biokémiai reakciókban, szintén felfedezésre került. Néhány ilyen vegyületet már láttak a Földre zuhant meteoritokban, de másokat eddig nem észleltek.

„Egyszerűen hihetetlen, mennyire gazdag. Tele van olyan ásványokkal, amelyeket eddig még nem láttunk meteoritokban, és olyan kombinációkkal, amelyeket soha nem tapasztaltunk korábban. Nagyon izgalmas dolog volt ezt tanulmányozni” – tette hozzá Russell professzor. Ez az új kutatás hozzájárul a növekvő bizonyítékokhoz, amelyek azt sugallják, hogy az aszteroidák vizet és szerves anyagokat juttattak el a Földre.

Ashley King doktor, a Természettudományi Múzeum munkatársa elmagyarázta, hogy a korai Naprendszer valóban zűrzavaros volt, és milliónyi Bennuhoz hasonló aszteroida repült a térben. Az elgondolás szerint ezek bombázták a fiatal Földet, megágyazva bolygónk óceánjainak kialakulásához és az élet lehetőségéhez. Azonban a Föld nem volt az egyetlen világ, amelyet űrsziklák értek. Az aszteroidák más bolygókkal is ütköztek. King doktor hangsúlyozta: „A Föld egyedülálló, mert eddig itt találtunk életet, de tudjuk, hogy az aszteroidák az egész Naprendszerben szállították ezeket az összetevőket, a szén- és víztartalmú anyagokat.”

A tudósok egyik fő kérdése az, hogy ha megvannak a megfelelő körülmények, miért csak a Földön alakult ki élet, és lehetséges lenne-e, hogy máshol a Naprendszerben is találjunk életet. Ez egy kulcsfontosságú kérdés, amelyen a tudósok továbbra is dolgozni fognak. Még évtizedek állnak előttük a Bennuról hozott por kutatására, és a kozmikus szomszédságunk felfedezésére. Az Egyesült Államokban és Japánban dolgozó kutatók versengenek a bolygók, csillagok és galaxisok létezésének magyarázatáért. Különböző kutatócsoportok Kanadában, Pipestone Creekben próbálják kideríteni, hogy miért temetkeztek el itt ezer számra dinoszauruszok. A pártfüggetlen bizottság pedig arra figyelmeztetett, hogy a gazdák elvesztették a bizalmukat a kormány politikái iránt. Az Egyesült Államokbeli és japán kutatók pedig megoldották azt a hat évtizedes rejtélyt, hogy mi adja a macskák narancssárga színét. A múzeum pedig megnyitja első kiállítását a világűr felfedezéséről, számos kiemelkedő tárggyal a bemutatón.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vd1zjlr5lo