
Egy arizonai férfi, akit megöltek a közúti agresszió miatt, visszatér, hogy szembenézzen gyilkosával
Chris Pelkey tragikus halála három évvel ezelőtt egy közúti dühkitörés következtében következett be Arizonában. Az eset körüli megpróbáltatások azonban nem értek véget a gyászoló család számára, hiszen a legújabb mesterséges intelligencia (AI) technológia segítségével a család tagjai lehetőséget kaptak arra, hogy Pelkey visszatérjen, hogy saját szavaival mondhassa el a történteket. A múlt hónapban, a gyilkosának kiszabott büntetés meghallgatásán a család elkészítette Pelkey digitális mását, amely a bíróság előtt szólalt meg.
A technológia alkalmazásának hátterében a család azon szándéka állt, hogy Pelkey saját szavait felhasználva tudja megfogalmazni gondolatait a bíróság előtt. Stacey Wales, Pelkey nővére elmondta, hogy hangfelvételeket, videókat és fényképeket használtak fel, hogy a mesterséges intelligencia segítségével újraalkossák testvérüket. Wales a bírósági beszéd szövegét is megírta, figyelembe véve Pelkey megbocsátó természetét. A digitális Pelkey, aki egy szürke baseball sapkát viselt, a bíróság előtt elmondta: „Gabriel Horcasitas, aki megölt engem, sajnálom, hogy abban a napon ilyen körülmények között találkoztunk.” A digitális mása ezzel a mondattal próbálta kifejezni azt a megbocsátást, amelyről a család úgy vélte, hogy Pelkey igazán képviselne.
A bírósági eljárás során, amelyen Horcasitas már bűnösnek bizonyult, a bíró, Todd Lang, úgy tűnt, hogy értékeli az AI használatát. A férfit 10 év és fél év börtönbüntetésre ítélte emberölés vádjával. „Nagyon tetszett az AI, köszönöm ezért. Annak ellenére, hogy a család mennyire dühös, és mennyire jogosan érzik ezt, hallottam a megbocsátást” – mondta Lang bíró. „Úgy érzem, hogy ez őszinte volt.”
Paul Grimm, egy nyugalmazott szövetségi bíró és a Duke Law School professzora, elmondta, hogy nem meglepő számára az AI használata a Horcasitas ügyben. Arizonában már korábban is alkalmazták az AI-t különböző módokon, például amikor az állam legfelsőbb bírósága ítéletet hoz, a bíróság egy AI rendszert használ, hogy az ítéleteket könnyen érthetővé tegye a közönség számára. Grimm hangsúlyozta, hogy mivel a technológiát nem egy esküdtszék előtt, hanem egy bíró döntése alapján alkalmazták, az elfogadható volt.
Bár a család szándékai tiszták voltak, Derek Leben, a Carnegie Mellon Egyetem üzleti etika professzora aggodalmát fejezte ki az AI használatával kapcsolatban és a precedens miatt, amelyet ez az eset teremtett. Leben szerint fontos kérdés, hogy minden esetben megőrizzük-e a megbecsülést a sértett kívánságai iránt. „Ha mások is ezt a módszert alkalmazzák a jövőben, mindig hűek leszünk a sértett akaratához?” – tette fel a kérdést.
Stacey Wales viszont úgy véli, hogy ez a megoldás lehetőséget adott a testvérének, hogy utolsó szavát elmondja. „Etikai és morális szempontból közelítettünk ehhez, mert ez egy hatalmas eszköz. Ahogy a kalapács is használható ablak betörésére vagy fal lebontására, úgy ezt a technológiát is a ház építésére használtuk” – mondta Wales. Az eset felveti a kérdést, hogy a jövőben milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia alkalmazása a jogi eljárásokra, és hogy ez milyen irányba terelheti a bírósági gyakorlatot. Az AI alkalmazása a jogi szférában izgalmas, ugyanakkor vitatott lehetőségeket kínál, amelyeknek még csak most kezdjük felfedezni a következményeit.

