Szovjet űrhajó készül a Földre zuhanásra

Egy szovjet űrhajó része várhatóan visszatér a Földre ezen a szombaton, miután több mint öt évtizedet töltött az űrben. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, eredeti küldetése a Vénusz felfedezése volt, ám a küldetés nem teljesült, mivel az űrhajó nem tudott elhagyni a Föld alacsony pályáját, és négy darabra tört. Az amerikai űrhivatal, a NASA tájékoztatása szerint az egyik töredék, valószínűleg a leszálló egység, újra belép a Föld légkörébe, és egy része valószínűleg megúszhatja a teljes elégetést. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül május 10-én, 09:16 BST időpontban várható, bár ez az időpont órákra eltérhet.

Sok ismeretlen van még a visszatéréssel kapcsolatban, például az is, hogy hol fog landolni. Ha a maradványok közül bármi is túlél, a Föld felszínének 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozna. Stijn Lemmens, az ESA vezető űrszemét-mitigation elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez a darab űrszemét ránk essen”. A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. A kapszulát úgy tervezték, hogy ellenálljon a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékleteinek és nyomásának, ami masszív hőpajzsot és tartós szerkezetet eredményezett. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula túlélheti a kontrollálatlan süllyedést a Föld légkörén keresztül.

A lehulló kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való leszállás lassítására szántak, valószínűleg több mint 50 évnyi űrbeli tartózkodás után már régóta tönkrement. A földön tartózkodó emberekre jelentett kockázat alacsonynak számít, azonban a kapszula várható repülési útvonala a 51,7° északi és déli szélesség között terjed, ami a legtöbb lakott területet lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula bárhol landolhat, London és Dél-Amerika legdélebbi csücske között.

A kontrollálatlan űrszemét események már korábban is előfordultak. Lemmens úr elmagyarázta, hogy „az ember által készített objektumok visszatérése a Föld légkörébe viszonylag gyakori jelenség”, heti rendszerességgel történik a nagyobb űrhajók esetében, és napi szinten a kisebbeknél. Az objektumok jellemzően elégnek a Föld légkörében, mielőtt elérnék a talajt. Például a kínai Long March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett égett el.

A Kosmos 482 most nemzetközi űrügynökségek figyelmének középpontjában áll. Lemmens úr hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket „úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan eltávolíthassák magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérések révén”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve az esélyét, hogy bármilyen törmelék lakott területekre essen, ezáltal védve az embereket és a vagyont, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatásait”. Az esemény tehát nemcsak a múlt, hanem a jövő szempontjából is fontos tanulságokat hordoz.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo