Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítenek a gázai segélyszállítmányokban, a ENSZ aggodalma ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a gázai palesztinok humanitárius segélyezésére, melynek keretein belül magáncégek közreműködésével juttatják el az adományokat. Ez a bejelentés a harmadik hónapjába lépett izraeli blokád idején történt, amely súlyos humanitárius válságot idézett elő a gázai területen, ahol körülbelül 2,1 millió ember él. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy a segélyezés keretében „elosztó központokat” alakítanak ki, amelyek védelmét biztonsági vállalatok fogják ellátni. Ezek a központok kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb ellátmányokat, hogy megakadályozzák a Hamasz szervezet segélyek elrablását. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek eljuttatásában vagy elosztásában, de a hadseregük biztosítja a központok körüli biztonságot.
A terv részletei azonban nagy vitákat váltottak ki, és az ENSZ ügynökségei kijelentették, hogy nem fognak együttműködni, mivel véleményük szerint a rendszer „fegyveresíti” a segélyezést. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője, Jens Laerke a BBC-nek elmondta, hogy nem hajlandók részt venni olyan erőfeszítésekben, amelyek ellentétesek az alapelveikkel. Az OCHA adatai szerint a gázai közösségi konyhák egyharmadának bezárására kényszerültek az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, ami tovább súlyosbította a válságot.
A helyi piacokon az alapélelmiszerek ára drámaian megemelkedett; például egy 25 kg-os lisztes zsák ára 415 dollárra nőtt, ami harmincszoros emelkedést jelentett február végéhez képest. Huckabee hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként kezeli a gázai segélyezést, és arra kérte csapatát, hogy tegyenek meg mindent a segélyek gyors eljuttatásáért. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltereli a segélyeket, miközben a Hamasz által üzemeltetett egészségügyi minisztérium adatai szerint már több mint 52,700 ember vesztette életét a háború során, többségük nő, gyermek vagy idős ember.
A Trump-kormányzat próbálja felépíteni a támogatottságot az új segélyezési kezdeményezés mögött, különösen a következő héten tervezett arab öbölbeli látogatás előtt, ahol forrást keresnek a segélyezéshez. Az újonnan alapított Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) célja, hogy négy elosztóhelyet alakítson ki, kezdetben 1,2 millió ember számára biztosítva élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat. A GHF azzal érvel, hogy a hónapok óta tartó konfliktusok miatt a hagyományos segélyezési csatornák összeomlottak, így szükség van egy új, független és szigorúan auditált modellre.
A humanitárius alapelvek, mint az emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség vezérlik a GHF-t, amelynek igazgatóságán egy volt World Central Kitchen vezetője és egy volt ENSZ Élelmezési Világprogram vezetője is szerepel. Azonban a segélyezési mechanizmus pontos működése még nem világos, és a tervek megvalósítása számos kérdést vet fel, mivel a jelenlegi ENSZ rendszer körülbelül 400 segélyelosztó pontot használ, míg a gázai helyzet válságos, sőt, tömeges éhínség fenyeget.
A közelmúltban izraeli híradások szerint a hadsereg már elosztó központokat alakít ki Rafahban, a déli Gázában, ahol a segélyek biztonsági szűrésen átesett képviselőknek jutnak majd el. Az elképzelések szerint a családok képviselői gyalogosan léphetnek be ezekbe a központokba, és csak a számukra engedélyezett mennyiségű segélyt vihetik el. Az izraeli védelmi minisztérium becslése szerint heti 70 kg segélyt kellene elosztani egy család számára, de a tervek végrehajtása még sok kérdést felvet.
A humanitárius szervezetek és az ENSZ közleményei szerint a jelenlegi segélyezési tervek nem felelnek meg a szükségleteknek, és a helyzet tovább súlyosbodik, ha nem történik változás a blokád eltörlésében. A gázai háború miatt a lakosság 90%-a elmenekült otthonából, és a helyzet egyre kilátástalanabbá válik. Az emberek, mint Umm Ahmed és Mohammed, akik nap mint nap várnak a közösségi konyhák előtt, arról számolnak be, hogy a segélyek elosztása úgy tűnik, hogy nemcsak a legnagyobb szükségben lévőket, hanem a legkiszolgáltatottabbakat is hátrányosan érinti. Az emberek nem akarnak elmenekülni otthonaikból, és a humanitárius segélyek elérhetősége egyre inkább kérdésessé válik a folytatódó konfliktusban.
Ezeket is érdemes megnézni
Figyelem: Készen áll az Egyesült Államok és Kína a vámtárgyalásokra – ki enged elsőként?
Ferenc pápa első miséje a trónra lépése után
