Hőszivattyús vagy klímás fűtést válasszunk?

A klímával nem csak hűteni, fűteni is lehet. Sokan nem használják ezt a funkciót, tartva a magas áramszámlától. Ami nagyon sok mindentől függ, a klíma teljesítményétől, a használat módjától és bizony attól is, hogy a fűtött helyiség például szigetelt-e. Klímával fűteni sokszor gazdaságosabb, mint a hagyományos fűtési módszerekkel, azonban ez függ attól, hogy milyen klímaberendezést választunk.

Fűtés klímával

A ma forgalomban lévő készülékek nagy része már rendelkezik fűtő-funkcióval, azonban nem mindegyik fűtésre optimalizált klíma. Fűteni ugyan lehet velük, de arra nem alkalmasak, hogy az egész szezont végigfűtsék és nem igazán gazdaságosak az átmeneti időszakban sem. Minél hidegebb van, annál rosszabb hatásfokkal fűtenek, –5 fok alatt már nem javasolt a használatuk. Nem csoda, hisz nem erre vannak tervezve.

Hőszivattyúk magas hatásfokon

A fűtésre alkalmas klímák hőszivattyús elven működnek, ami azt jelenti, hogy az egyik közegből a másikba szállítják a hőenergiát. Itt mindkét közeg maga a levegő, ami hűtéskor a benti levegőt lehűti, fűtéskor pedig felfűti. Amikor a klíma hűt, a beltéri egységben a hűtőközeg felveszi a helyiség levegőjének a hőenergiáját, ezt a kompresszor kiszivattyúzza a szabadba és ott fűt. Hűtés esetén pedig fordítva van.

Energiára a rendszernek csupán a működéshez van szükség, nem a hő előállításához, ezért van az, hogy sokszor négyszer-ötször hatékonyabban fűthetünk egy hőszivattyús klímával, mint például villanyradiátorral. De még a gázfűtéshez képest is elérhető 0-15 százalékos megtakarítás.

Miben más?

A fűtésre alkalmas inverteres klímák kialakítása is más. Nagyobb a hőcserélő felületük, így a beltéri és a kültéri egység is nagyobb, mint a hagyományos klímáké. Az inverteres klíma a legjobb hatásfokú hőszivattyú, pontosan azért, mert nincs közvetítő közege, a levegő „cserél helyet” a levegővel. Bár a hagyományos klímák is a hőszivattyú elvén működnek, a hőszivattyús klímák speciálisan fűtésre is tervezettek.

Nagyobb hatásfokú hőcserélővel, kompresszorral és ventilátorral akár –25 fokig is tökéletesen működnek. Ez nem azt jelenti, hogy ha ettől hidegebb van, akkor egyszerűen leállnak, hanem azt, hogy ilyenkor veszítenek hatékonyságukból. A hatásfok mérőszáma egyébként az inverteres klímák esetében a COP-érték. Ez azt mutatja meg, hogy a hőszivattyús klíma fűtési üzemmódban mennyire hatékonyan tudja felhasználni az energiát.

Az érték az 1kW felvett energiával leadott hőenergia mértékét mutatja meg. Az elektromos radiátoroknál, hősugárzóknál ez 1 körül van. Azt mondják a szakemberek, hogy ha 2,75-nél magasabb a COP-érték, akkor klímával fűteni gazdaságosabb, mint gázzal.

További előnyök

A hőszivattyús klíma további előnye, hogy gyorsan felfűtik az adott helyiséget, nem kell az egész házat fűteni, elég csak azt, ahol éppen szükség van rá. Kényelmes a használatuk, sok esetben internetről szabályozhatjuk, időzíthetjük. Nem szennyezzük használatukkal a levegőt, így a hőszivattyús klímával való fűtés egy környezetbarát megoldást is jelent.