
Szakértők vitatják a direwolf újjáélesztésének állítását
A Time Magazin legújabb számának címlapján egy csodálatos, hófehér farkas látható, amelyhez egy figyelemfelkeltő cím is társul, bejelentve a dire wolf, azaz a régi farkas visszatérését. Ez a ma már kihalt faj leginkább a Trónok Harca című sorozatban játszott fiktív szerepe miatt vált híressé, pedig több mint 10 ezer évvel ezelőtt valóban létezett, amikor Észak-Amerika területén kóborolt. A híradás mögött a Colossal Biosciences nevű cég áll, amely bejelentette, hogy „ügyes genetikai mérnökség és ősi DNS” révén három dire wolf kölyköt tenyésztett, ezzel megkísérelve a faj „újraélesztését”. A kölykök, akiket Romulusnak, Remusnak és Khaleesinek neveztek el, valóban lenyűgöző technológiai áttörést képviselnek, azonban független szakértők szerint valójában nem igazi dire wolfról van szó.
Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmagyarázta, hogy az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”. A Colossal korábban bejelentette, hogy hasonló, élvonalbeli genetikai technikákat alkalmaz, hogy visszahozza a kihalt állatokat, például a gyapjas mamutot és a tasmaniai tigrist. Ugyanakkor szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy fontos biológiai különbségek vannak a Time címlapján látható farkas és a jégkorszak idején vadászó dire wolf között.
Nic Rawlence paleogenetikus, szintén az Otago Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ősi dire wolf DNS, amelyet fosszilis maradványokból nyertek, túlságosan lebomlott és sérült ahhoz, hogy biológiailag másolni vagy klónozni lehessen. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t egy 500 fokos sütőbe tennénk egy éjszakára,” mondta Rawlence a BBC Newsnak. „A végeredmény töredezett – olyan, mint a szilánkok és a por.” Hozzátette, hogy a visszaállítási csapat új szintetikus biológiai technológiát használt, amely lehetővé tette az ősi DNS kulcsfontosságú kódjának azonosítását, amelyet be lehetett szerkeszteni egy élő állat biológiai tervébe, jelen esetben egy szürke farkaséba. „Tehát amit a Colossal előállított, az egy szürke farkas, de van néhány dire wolfra emlékeztető tulajdonsága, például egy nagyobb koponya és fehér szőr,” tette hozzá Rawlence. „Ez egy hibrid.”
Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa elmondta, hogy ez az eredmény valóban a kihalás megfordítását jelenti, amelyet úgy írt le, mint az állatok újraalkotását ugyanazokkal a jellemzőkkel. „A szürke farkas a legközelebbi élő rokona a dire wolfnak – genetikailag nagyon hasonlítanak egymásra – ezért a dire wolf jellemzőit hordozó DNS szekvenciákat céloztuk meg, majd a szürke farkas sejtekbe szerkesztettük őket… aztán klónoztuk ezeket a sejteket és létrehoztuk a dire wolfokat.” Rawlence azonban megjegyezte, hogy a dire wolf és a szürke farkas körülbelül 2,5-6 millió éve vált el egymástól, és „teljesen más genuszba tartoznak, mint a szürke farkasok.” A Colossal összehasonlította a dire wolf és a szürke farkas genómját, és körülbelül 19 ezer génből megállapították, hogy 14 gén 20 változása adja a dire wolf jellemzőit.
A szerkesztett embriókat házi kutyák béranyákba ültették. A Time cikkében az áll, hogy mindhárom farkas tervezett császármetszéssel jött a világra, hogy minimalizálják a szövődmények kockázatát. A Colossal, amelynek értéke januárban 10 milliárd dollárra rúgott, egy észak-amerikai, 2000 hektáros magánlétesítményben tartja a farkasokat. A kölykök bizonyára sokak ideáljának felelnek meg a dire wolf képében, és a történet világszerte figyelmet kapott. De miért fontos ez a tudományos megkülönböztetés? Rawlence elmondta: „Mert a kihalás még mindig örök.” „Ha nem létezik kihalás, hogyan tanulhatunk a hibáinkból? Az üzenet most az, hogy mehetünk, és tönkretehetjük a környezetet, és az állatok kihalhatnak, de visszahozhatjuk őket?”

