Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények káoszt okozhatnak
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nemrégiben bejelentette, hogy újabb védőfalat épít, amely azonban nem a bevándorlók, hanem a munkahelyek és a gazdasági tevékenységek védelmét szolgálja. A döntése értelmében legalább 10%-os vámot vetett ki szinte minden termékre, amely belép az Egyesült Államok területére. Ezzel egy olyan védőfalat hozott létre, amely a munkát és a munkahelyeket próbálja megvédeni, ezzel párhuzamosan pedig egy olyan történelmi kontextusban helyezi el ezt a lépést, amely a száz évvel ezelőtti protekcionizmusra emlékeztet. Az új vámok révén az Egyesült Államok a G7 és G20 országok fölé emelkedik, olyan szintű vámbevételekkel, amelyek inkább olyan országokhoz, mint Szenegál, Mongólia és Kirgizisztán állnak közel.
A lépés nem csupán a globális kereskedelmi háború megindulását jelenti, hanem a globálisítás folyamatának visszautasítását is, amelyből az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben jelentős hasznot húzott. Trump bejelentésében hangsúlyozta, hogy a magas vámok egyfajta visszatérést jelentenek a régi, protekcionista politikához, amelyet az Egyesült Államok első pénzügyminisztere, Alexander Hamilton hirdetett meg. A Fehér Ház logikája szerint a magas vámok nemcsak Amerika megerősítését szolgálják, hanem arra is lehetőséget adnak, hogy elkerüljék a szövetségi jövedelemadót.
Az Egyesült Államok kereskedelmi politikájának megértéséhez elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük David Ricardo, a 19. századi brit közgazdász elméleteit, különösen az 1817-es komparatív előny elméletét. Ez az elmélet azt állítja, hogy az országok különböző dolgokat tudnak a legjobban előállítani, és ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobb, akkor a világ összességében jobban jár. Ugyanakkor az Egyesült Államok sosem volt teljesen elkötelezett a szabadkereskedelem mellett, és a mostani vámok bevezetése is ezt a vonakodást tükrözi.
A Fehér Ház által alkalmazott vámok kialakításának logikája igencsak figyelemreméltó. Az új tarifák nem a közzétett vámok alapján lettek megállapítva, hanem figyelembe vették a bürokráciát és a valutamanipulációt is. A Trade Representative által használt számítási módszer a kereskedelmi deficit nagyságán alapult, amelyet az importtal osztottak el. A Fehér Ház nyilatkozatai szerint a vámok célja, hogy kompenzálják a kereskedelmi egyensúlytalanságokat. A külkereskedelmi többlettel rendelkező országokkal szemben bevezetett vámok tehát nem csupán a kereskedelmi gyakorlatok visszaéléseinek büntetését szolgálják, hanem egyfajta igazságtalan kereskedelem elleni fellépést is jelentik.
A vámok bevezetése azonban nemcsak az Egyesült Államok gazdasági helyzetét érinti. Azok az országok, amelyek kiszolgálóként működnek az amerikai fogyasztók számára, most kénytelenek új stratégiákat kidolgozni, hogy elkerüljék a vámokat. Az új kereskedelmi politikák következményeként a globális kereskedelmi szövetségek és együttműködések átalakulhatnak, ahogy a világ többi része is alkalmazkodik az új helyzethez. A Trump-adminisztráció által hirdetett védővámok, amelyek a munkákat próbálják visszahozni az Egyesült Államokba, nemcsak a külföldi gyártókat célozzák, hanem a nemzeti gazdaság átalakulásához is vezethetnek.
A közelmúltban a kereskedelmi szektorban dolgozók, például az autóipari és energiaipari munkások ünnepelték a vámokat, remélve, hogy a helyi munkahelyek visszatérnek. Az elnök üzenete világos: a külföldi cégek kerüljék el a vámokat azzal, hogy hazahozzák gyártási folyamataikat. Az amerikai szolgáltatások, mint a pénzügyi szolgáltatások és a technológiai ipar, jelentős növekedést mutattak, ugyanakkor a gyártási szektor leépülése komoly problémákat okozott a középosztály számára.
A Trump-adminisztráció kereskedelempolitikája tehát jelentős változásokat hozhat a globális gazdasági rendszerben, és új kihívásokat jelent a nemzetközi kereskedelem számára. A vámok hatásai a világ más részeire is kihatnak, és a globális fogyasztók számára is új lehetőségeket teremt. A jövőbeli fejlődés attól függ, hogy az Egyesült Államok hogyan navigál a globális kereskedelem zavaros vizein, és hogy képes lesz-e fenntartani a gazdasági növekedést anélkül, hogy a nemzetközi kapcsolatok és kereskedelmi szövetségek sérülnének. Az elkövetkező időszak tehát izgalmas és kihívásokkal teli lesz, amely során a világ gazdaságának jövője forog kockán.
Ezeket is érdemes megnézni
Amerika és Nagy-Britannia megállapodott az autók és fémek vámcsökkentéséről
Kolumbia szélfarmjai: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
