Vad csimpánzok erdei elsősegély használatát örökítették meg

A ugandai csimpánzok nem csupán a természetben való életmódjukról ismertek, hanem arról is, hogy hogyan használják a gyógynövényeket gyógyításra. Az Oxfordi Egyetem tudósai, helyi kutatókkal együttműködve, a Budongo-erdőben végeztek megfigyeléseket, ahol rögzítették, hogy a csimpánzok miként alkalmazzák a növényeket elsősegélynyújtásra, nemcsak saját magukon, hanem alkalmanként egymáson is. A kutatás kiterjeszti azt a tavalyi felfedezést, amely szerint a csimpánzok bizonyos növényeket keresnek fel és fogyasztanak, hogy önállóan gyógyítsák magukat.

A kutatók évtizedek óta gyűjtenek tudományos megfigyeléseket, hogy összeállítsanak egy katalógust arról, hogyan használják a csimpánzok a „erdőbeli elsősegélyt”. A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány megerősíti azt az egyre növekvő bizonyítékot, hogy a főemlősök — köztük a csimpánzok, orángutánok és gorillák — különböző módokon alkalmaznak természetes gyógymódokat, hogy egészségesek maradjanak a vadonban. Elodie Freymann, a kutatás vezetője elmondta, hogy a csimpánzoknak egy „teljes viselkedési repertoárjuk van arra, hogy miként kezeljék magukat, amikor betegek vagy sérültek az erdőben”. A csimpánzok, ahogy Freymann fogalmazott, a környezetükben fellelhető növényeket alkalmazzák, például a sebeikre dörzsölik, vagy megrágják és a pépesített anyagot alkalmazzák a nyílt sérüléseken.

Az egyik megfigyelés során egy nagyon fiatal nőstény csimpánzot filmeztek le, amint növényi anyagot rágcsál, majd azt az anyja testén lévő sérülésre alkalmazza. A kutatók emellett olyan feljegyzéseket is találtak, amelyekben csimpánzok más, nem rokoni állatok sebeit ápolták. Freymann elmondta, hogy ez különösen izgalmas, mivel újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a vadon élő csimpánzok képesek együttérzésre.

A kutatás során Dr. Freymann és kollégái számos, az 1990-es évekből származó megfigyelést vizsgáltak, amelyeket a helyi kutatók, látogatók és a terepállomás munkatársai írtak le. Ezek között szerepelnek olyan történetek, amelyek a levelek sérülésekre való dörzsöléséről és arról szólnak, hogy csimpánzok segítenek egymásnak a csapdák eltávolításában a végtagjaikról. A feljegyzések között meglepően emberi higiéniai szokásokat is találtak; az egyik bejegyzés arról számolt be, hogy egy csimpánz levelekkel tisztította magát a székelés után.

A kutatócsoport korábban már azonosította azokat a növényeket, amelyeket a csimpánzok keresnek fel és fogyasztanak, amikor sérültek. A tudósok mintákat vettek ezekből a növényekből, tesztelték őket, és azt találták, hogy a legtöbb antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A csimpánzok nem az egyetlen nem emberi főemlősök, akik látszólag tudják, hogyan kell gyógynövényeket alkalmazni. Egy nemrégiben végzett kutatás szerint egy vadon élő orángután megrágott levélanyagot használt egy arcfelület gyógyítására. A tudósok úgy vélik, hogy a vadon élő főemlősök viselkedésének tanulmányozása — és a csimpánzok által használt növények megismerése, amikor betegek vagy sérültek — hozzájárulhat új gyógyszerek kereséséhez.

Freymann professzor hangsúlyozta, hogy minél többet tanulunk a csimpánzok viselkedéséről és intelligenciájáról, annál inkább ráébredünk, mennyire keveset tudunk valójában a természet világáról. „Ha itt lennék ebben az erdőben, élelem és gyógyszer nélkül, kétlem, hogy sokáig élnék, különösen, ha sérült vagy beteg lennék” — mondta. „De a csimpánzok virágoznak itt, mert tudják, hogyan kell felfedezni ennek a helynek a titkait, és hogyan találják meg mindazt, amire szükségük van a túléléshez.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cqj7ln85vxwo